2015.05.17.
Kérdések egy pedagógushoz: az interjúalany édesanyám volt.
Milyen hasonlatokban/metaforákban tudja kifejezni azt, hogy mit jelent neki a saját munkája?
Ez egy életpálya, éjjel-nappal, iskolában-utcán. Ha egy idézettel lehetne kifejezne az a következő lenne: "A pedagógus az az ember, aki megérintheti az örökkévalóságot. Ameddig él hat, ha meghal legendává vállik."
Hogyan gondolkodik a tanításról, a tanulásról, a diákokról, az iskoláról, a saját szaktárgyáról?
Nagyon fontos a tanítás és egy nagyon érdekes dolognak tartom. Nagyon fontos, hogy a diákokat megtanítsuk és ezzel értékesebb emberré tegyük. A tanulásról azt, hogy én is a "life-long-learning" mellett teszem le a voksom. A diákok esetében is egy idézettel szeretnék élni: "A diák olyan, mint egy csiszolatlan drágakő, hozzá értő kezekben értékes gyémánttá vállik".
Hogyan vélekedik a tanárrá válás folyamatáról, a tanári mesterség tanulhatóságáról?
Folyamatos, egyre több információ megszerzése, mind a szakpáron, mind az életben. Megismerjük az ember életkori sajátosságait, külön fejlődését stb. A mesterség pedig fokozatosan szépen elsajátítható, de a fegyelmezést nem lehet tanulni, az belülről jön.
Van-e mondanivalója a kurzuson megismert/feldolgozott bármely képhez, szövegrészlethez kapcsolódóan?
Az idézetek amelyeket láttam nagyon szépek és találóak voltak.
Hogyan látja saját hitei, nézetei, meggyőződései és osztálytermi gyakorlata közötti kapcsolatot?
Közhelyes, de a gyakorlatban sokkal másabbak a dolgok, valahogy nehezebbek. Gyakorlatban nagyon fontos, hogy figyelembe vegye a pedagógus az osztály teljesítményét, az egyéni kompetenciákat és így tudjon motivációt és újat nyújtani.
Van-e tanácsa a tanári mesterséget tanuló tanárjelöltek számára?
Az elméletet nagyon tanulják meg és gyakoroljanak folyamatosan. Ha van lehetőség iskolában, ha van lehetőség magánórákat vállaljanak.